Amit tudni érdemes a nátrium-glutamátról!

A nátrium-glutamát sajnos igen széles körben elterjedt adalékanyag, ami szinte minden készételben megtalálható a burgonyasziromtól a leveskockán át a felvágottakig. A rossz hír az, hogy az emberek harminc százaléka érzékeny rá, és nem is tud róla.

A nátrium-glutamát (E621) egy színtelen, szagtalan, gyorsan oldódó kristályos por, amit az ételek ízének fokozására használ az élelmiszeripar. A probléma vele annyi, hogy az intenzív íz mellé mindenféle fizikai tüneteket is kap a fogyasztó.

A nátrium-glutamát gyökerei Japánban keresendők, akik a kombu nevű, tápanyagban gazdag tengeri hínárt használták ízfokozónak már évezredek óta. 1908-ban Dr. Kikunae Ikeda sikeresen izolálta a kombuban levő ízfokozó kémiai anyagot, ez volt a glutamát. Innentől nem volt szükség arra, hogy feltétlenül a hínárból nyerjék ki az anyagot, iparilag is elő lehetett állítani nagy mennyiségben.

Az anyag felettébb érdekes: benne van az ételben, de nincs tápanyagértéke, nincs semmilyen hatással az ételre, amibe teszik, és nincs önmagában semmilyen íze.Az ízfokozó hatását úgy éri el, hogy az ízlelőbimbókat stimulálja, és végül is "átveri" az agyat: az anyag nem az ételre hat, hanem a fogyasztóra.

A nátrium-glutamát végül is egy idegméreg, tönkre teszi az agysejteket, és többek között az agyalapi mirigy által irányított funkciókat. Olyan tüneteket okozhat, mint a migrénes fejfájás, a hányinger, hányás, a hasmenés, az asztmás rohamok, erős szívdobogás, mellkasi fájdalom, egyensúlyzavarok, és a gyerekeknél, tinédzsereknél viselkedési zavarokat is. Jelentkezhetnek allergia-jellegű tünetek is, mint bőrpír, orrfolyás, szem alatti táskák, kiütések.

Biztos?

Akadnak konkrét kísérletek is, amik az anyag káros mivoltát bizonyítják. A nehézséget az okozza, hogy a nátrium-glutamát fogyasztását követően 2-48 órán belül bármikor jelentkezhetnek a panaszok, ráadásul egyénenként változó az is, mekkora mennyiségű nátrium-glutamát elfogyasztása után reagál valakinek a szervezete. Szerencsésnek mondhatóak azok, akik ’azonnal’ reakciót mutatnak erre az anyagra, és elkerülik, ugyanis mindenkinél okoz károsodást, csak van, akinél a felszín alatt munkálkodik.

A nátrium-glutamát káros hatásairól már 1968-ban lehetett szakmai cikket olvasni egy neves amerikai orvosi lapban, és azóta is számos kísérlet bizonyította sejtméreg mivoltát. Természetesen az elmúlt három évben számtalan kísérlet bizonyítja káros hatását de Ajinomoto sem tétlenkedett: 12 nagy amerikai élelmiszergyártó céggel együtt megalapították a Glutamát Szövetséget, ami a közönségkapcsolatokért (PR) felelős, valamint a Nemzetközi Glutamát Technikai Bizottságot, ami olyan "kísérleteket" pénzel, amelyek a nátrium-glutamát veszélytelen mivoltát hirdetik.

H. Schaumburg a 60-as évek végén úgy becsülte, az amerikai népesség harminc százaléka szenved az ízfokozó okozta tünetektől, akár ismerik az okot, akár nem. Ezt később több független kísérlet is megerősítette, bár a Glutamát Szövetségnek sikerült bebizonyítania azt is, hogy ez a szám mindössze 1,8%.

A független állatkísérletek a következőkre jutottak: a nátrium-glutamáttal tesztelt, eleve szemproblémás patkányok retinája teljesen szétroncsolódott a szer hatására, ráadásul az agyalapi mirigyeik működése is felborult. A glutamáttal etetett terhes majmok utódainál agykárosodásokat tapasztaltak, és a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a nátrium-glutamát hozzájárulhat az agytumor, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, az elhízás, a fizikai eredetű depresszió és a magas vércukor kialakulásához is.

Bújócska, de okosan

Az USA-ban kicsit tudatosabban vásárolnak az emberek, így sokan egyáltalán nem vesznek/esznek olyasmit, amiben nátrium-glutamát van. A probléma csak az, hogy a nagy betűkkel hirdetett "MSG free" termékekben ha csak az egyik összetevő tartalmazza ezt az anyagot, már nem is kell a címkén feltüntetni.
A magyar élelmiszer címkézési szabályozások szerencsére még nem tartanak itt, de sokszor mi sem tudjuk, mit is takar a név. A következő feliratok utalnak a nátrium-glutamát jelenlétére: ízfokozók, E 621, hidrolizált növényi fehérje, élesztőkivonat, texturált fehérje. És mikben találjuk meg őket szinte biztosan (ha nem bioélelmiszert veszünk)? Ételízesítők, leveskockák, zacskós levesek, szószporok és üveges szószok, feltétek, fagyasztott készételek, virslik, felvágottak, szójatermékek, üdítőitalok, fűszersók, fűszerkeverékek, burgonyaszirmok, snack-ek, valamint egyre több új készétel tartalmazza ezt az ízfokozót.
 

A hosszú élet egyik alaptézise tehát: Mindig olvasd el a címkét az ételen, mielőtt a kosaradba teszed!

 

forrás: http://www.kiskegyed.hu